Vállaj község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 1038 fő
Terület: 22.27 km²
Népsűrűség: 46,61 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Vállaj Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti szegletében, a Kraszna folyónál fekvő település a román határ mellett, Nyírbátortól 25, Fábiánházától 9, Nagyecsedtől 11 km-re.

Története

Vállaj neve a XIII. század-ban tűnik fel a Kusalyi Jakcs család tagjainak birtokaként. 1335-ben már a Gutkeled nemzetség-beliek birtokaként szerepel az oklevelekben, Vale -alakban.

Római katolikus templom, Foerk Ernő tervezte A római katolikus templom belülről

1354-ben a Gutkeled nembzetségeliek Sárvár-i monostor-ához tartozott. 1423-ban a Báthoriak nyernek rá királyi adományt, s igy az ecsedi uradalom része lett, annak sorsában osztozott. A falu 1746-tól 1945-ig a gróf Károlyiak nagykárolyi uradalmához tartozott. Vállaj történetének külön fejezetét jelenti a német anyanyelvűek betelepítése. Ennek előzményét az ország, s a legtöbbet szenvedő Szatmár megye akkori állapotában kell keresnünk: A XVI. század, XVII. század-nak és a XVIII. század elejének török és Habsburg-ellenes harcai miatt, a gyakori járványok, árvizek, a szárazság és az ezek nyomában fellépő éhinség miatt Szatmár vármegye jelentős részén megfogyatkozott a munkaerőt jelentő jobbágylakosság létszáma. 1712-ben pl. Csanálos, Fény és Vállaj is rövidebb ideig lakatlanok voltak. A vidék földesura, gróf Károlyi Sándor már 1712-ben kérvényt nyújtott be a bécsi udvarhoz,hogy német telepeseket hozzon birtokára. Az első csoport a Duna és a Bódeni tó közt elterülő un. felsősváb (Oberschwaben)területekről 1712. július 14-én érkezett Nagykároly-ba. Itt és a közeli falvakban 300 család (kb. 1400 fő telepedett le. gr. Károlyi Sándor a nagykárolyi uradalomban hat sváb telepet hozott létre. Ezek: Nagykároly, Csanálos, Mezőfény, Nagymajtény, Kaplony és Mezőpetri. A betelepítést fia Ferenc , majd unokája Antal folytatta, egészen a XIX. század végéig. Vállaj sváb betelepítése Károlyi Ferenc korában, 1747 tavaszán kezdődhetett. Az idetelepülők zöme azonban más magyarországi falvakból érkezett, s csak elszórtan az anyaországból.

A község határában található még Ágerdő. A telekhely neve 1430-ban tűnik fel, ekkor egy Börvely határában fekvő erdőt hívnak igy. Az Ágerdő név ma egy dűlőt és egy tanyai települést jelöl, Vállaj keleti határában, közel a román területen levő Börvelyhez.

Nevezetességei

Vállaj nevezetességei:

a csűrök
a Római katolikus templom, amelyet Foerk Ernő tervezett
a tó
a temetőkápolna
az emlékművek (I. világháború-s, II. világháború-s, " málenkij robot" emlékmű)

Galéria

A málenkij robot emlékműve

A tó a szigettel

Horgásztó

Vállaj, Cifracsűr

A templom légifotója

Következő községek

További községek